Persiska språket • زبان فارسی • zabán e fársi: Naturkunskap

Visar inlägg med etikett Naturkunskap. Visa alla inlägg

1. gol, mive o dáne • 2. mahall e zendegi e jánevarán o giáhán • 3. pušeš e badan e jánevarán • 4. mádde cist? (1) • 5. mádde cist? (2) • 6. niru • 7. nur • 8. sedá • 9. havá • 10. havá taqyir mikonad • 11. zamin taqyir mikonad • 1 2. rošd e badan

olum e tajrobi • sevvom e dabestán (pdf)

0. bázi bá ferfere • 1. niázháy e jánevarán • 2. jánevarán e mohre-dár • 3. gunágunegi e giáhán • 4. garmá va mavádd (1) • 5. garmá va mavádd (2) • 6. enerži cist? • 7. • 8. • 9. • 10. • 11. • 12.

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 1

dars e avval

gol, mive o dáne

fa'a'áliyyat
dar mored e tartib e šeklháy e zir, bá dustánetán goft o gu konid.
1. be šeklháy e zir, be deqqat negáh konid;
2. dar har yek az ánhá ce ettefáqi oftáde ast? bá dustánetán goft o gu konid;
3. hálá ěklhá rá be tartib e monáseb, šomáre-gozári konid.

fekr konid
mohemtarin kár e gol cist?

fa'a'áliyyat
1. cand no' mive rá az vasat nesf konid;
2. be dáneháy e ánhá xub negáh konid;
3. jadval e zir rá dar daftar e olum e xod bekešid va án rá kámel konid.

nám e mive • te'edád e dáne
holu • 1

mive, dánehá rá dar xod negah midárad.

fa'a'áliyyat
1. cand no' dáne jam'-ávari konid;
2. be ánhá bá deqqat negáh konid;
3. dáneháy e šabih be ham rá dar yek goruh qarár dahid.

fa'a'áliyyat
1. cand dáne lubyá rá láy e yek tekke párcey e xis qarár dahid va án rá dar yek liván begozárid. yek yá do ruz sabr konid.
2. hálá pust e lubyáhá rá jodá konid; ce qesmatháyi rá dar dáney e lubyá mibinid?
3. hamin kár rá bá cand no' dáney e digar anjám dahid. ce šabáhatháyi beyn e ánhá mošáhede konid?

fa'a'áliyyat
1. cand dáne lubyáy e xis šodey e ázmáyeš e qabl rá do yá se ruz e digar dar dáxel e liván negáh dárid.
2. vaqti giáhak e dánehá šoru' be sošd kard, dánehá rá dar xák bekárid.

fa'a'áliyyat
baráy e in šeklhá yek dástán benevisid.

- - - - - - - - - -

giáhak grodd
negah dáštan förvara
qazá näring

be dars e dovvom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 2

dars e dovvom

mahall e zendegi e jánevarán o giáhán

zendegi dar jangal
dar jangal, jánevarán e ziádi zendegi mikonand. áyá midánid cerá? beporsid, bexánid va jadval e zir rá dar daftar e olum e xod kámel konid.

jánevaráni ke dar jangal zendegi mikonand
1. pelang
2.
3.
4.
5.
6.

zendegi dar áb
dar daryáhá, daryáce o rudhá, jánevarán o giáhán e ziádi zendegi mikonand.
1. ce jánevari rá mišenásid ke ham dar áb va ham dar xoški zendegi mikonad?
2. jánevaráni ke dar áb zendegi mikonand, ce qazáyi mixorand?

jánevaráni ke dar áb zendegi mikonand

faqat dar áb

dar áb o xoški

zendegi dar biábán
ba'azi az jánevarán o giáhán dar biábán zendegi mikonand.
biábán baráy e zendegi e ce giáhán o jánevaráni monáseb ast?
bá dustán e xod dar goruh, nám e cand jánevar rá ke dar biábán zendegi mikonand, benevisid.
cerá dar biábánhá, jánevar o giáh kam ast?

jánevaráni ke dar biábán zendegi mikonand
1. aqrab
2.
3.
4.
5.
6.

zendegi dar šahr o rustá
ba'azi az jánevarán, ahli hastand va mitavánand dar kenár e ensán zendegi konand.
dar šahr yá rustáy e šomá, ce jánevaráni zendegi mikonand?
be atráf e xod negáh konid; ce giáháni dar mahalle zendegi e šomá vojud dárad?

mohit e zendegi e xod rá pákize negah dárim

ce cizháyi, šahr yá rustáy e má rá álude mikonand?

fekr konid
in jánevarán o giáhán, dar kojá zendegi mikonand?

be dars e sevvom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 3

dars e sevvom

pušeš e badan e jánevarán

tasvirháy e safhey e qabl rá bá tasvirháy e in safhe, moqáyese konid.
badan e har jánevar rá ce cizi pušánde ast? áyá nám e in pušešhá rá midánid?`

fa'a'áliyyat
parháy e yek parande, mánand e morq yá kabutar, rá mošáhede konid.
parháy e ruy e badan e ánhá bá parháy bál o domešán, ce farqi dárad?

pušešháy e digar e jańevarán
pušeš e badan e ba'azi az jánevarán, saxt o mohkam ast.

fekr konid
pušeš e sangin o koloft, ce moškeláti rá baráy e jánevar be vojud miávarad?

be šeklhá negáh konid:
in pušešhá ce fáyede'i baráy e ensán dárand?

fekr konid
ensán baráy e moháfezat az xod, az ce pušešháyi estefáde konad?

fa'a'áliyyat
1. yek qat'e yax ruy e pust e dastetán begozárid; ce ehsás mikonid?
2. hálá yek panbe ruy e dastetán begozárid va yax rá ruy e panbe begozárid; ce ehsás mikonid?
3. panbe be pušeš kodám jánevarán šabih ast?

be dars e cahárom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 4

dars e cahárom

mádde cist? (1)

fa'a'áliyyat
áyá hamey e cizhá, šekl dárand?
mavádd o vasáyel e lázem:
yek liván, yek bošqáb, cand habbe qand va meqdári šir
1. dar yek liván o yek bošqáb, cand habbe qand begozárid; dar liván o bošqáb e digari, meqdári šir berizid.
2. be šekl e habbeháy e qand va šir negáh konid.
3. šekl e habbey e qand rá bekešid; áyá mitavánid šekl e šir rá ham bekešid?

jámed cist?
be atráf e xod negáh konid; cand ciz rá ke az xod šekl dárand, na´m bebarid.
be cizháyi mánand e qand, ke az xod šekl dárand, jámed miguyand.
áyá mitavánid cizháy e jámed e bištari rá nám bebarid?

máye' cist?
• agar šir rá dar liván berizid, be ce šekli dar miáyad? áyá šir, az xod šekl dárad?
• be atráf e xod negáh konid; ce cizháy e digari rá mišenásid ke mesl e šir, az xod šekl nadárand?
• ba'azi cizhá az xod šekli nadárand va ánhá rá dar har zarfi berizim, be šekl e hamán zarf dar miáyand; be in cizhá máye' miguyand.
cand ciz e máye' e digar rá nám bebarid.

mádde cist?
be atráf e xod negáh konid; cand ciz rá ke mibinid, nám bebarid.
be bištar e cizháyi ke má dar atráf e xod mibinim, mádde miguyand.
qand, mádde ast; šir ham mádde ast. qand, mádde'i jámed va šir, mádde'i máye' ast.
ba'azi az máddehá jámed va ba'azi, máye'and.
áyá mádde'i rá miženásid ke na jámed bášad, na máye'?

mošáhede konid
dar har zarf, ce cizháyi vojud dárad?

gáz cist?
dast e xod rá moqábel e suratetán begirid va be án fut konid konid; áyá cizi bá dast e šomá barxord mikonad? ce cizi?

áyá tá be hál bádkonaki rá bád karde'id?
hengám e bád kardan e bádkonak, án rá az havá por mikonid.
havá ham mánand e qand o šir, mádde ast ammá mesl e qand, jámed va mesl e šir, máye' nist; havá gáz ast.
gázhá šekli nadárand va dar hame já paxš mišavand.

fekr konid
be šeklháy e zir negáh konid va beguyid kodám jámed, kodám máye' va kodám gáz ast.

fa'a'áliyyat
mavádd o vasáyel e lázem:
se adad kisey e náyloni e birang, yek kásey e bozorg, cand gerdu o meqdári máye'-rangin
1. dar kisey e avval, cand gerdu biandázid; dar kisey e dovvom, meqdári máye' e rangi berizid va dar kisey e sevvom, án qadr fut konid tá por az havá šavad.
2. kisehá rá xáli konid;
áyá šekl e gerduhá taqyir kard?
šekl e máye' rangi ce tor?
haváy e dáxel e kisey e sevvom ce šod?
az in ázmáyeš, ce natije'i migirid?

fekr konid
áyá áb, hamiše máye' ast? ce konim tá áb, jámed yá gáz šavad?

be dars e panjom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 5

dars e panjom

mádde cist? (2)

fa'a'áliyyat
mavádd já migirand.

mavádd o vasáyel e lázem:
yek qalam e mážik, yek liván áb, cand qat'e sang va meqdári nax
1. liván rá tá nime áb konid; yek keš e lástiki dor e liván biandázid tá sath e áb rá nešán dahad.
2. nax rá dor e yeki az sanghá bebandid va án rá dar áb foru bebarid; sath e áb rá ruy e liván, alámat bezanid.
3. hamin kár rá bá sangháy e digar ham anjám dahid.
ce natije'i migirid?

hajm
kodám yek az in do bádkonak bozorgtar ast va jáy e bištari migirad?

bádkonak e banafš, jáy e bištari migirad va bádkonak e zard, jáy e kamtari migirad; pas, miguyim bádkonak e banafš hajm e bištari dárad va bádkonak e zard, hajm e kamtari dárad.

dástán e in šekl rá beguyid.

moqáyese konid
be cizháy e zir bá deqqat negáh konid;
kodám yek hajm e bištari dárad?

fekr konid
cegune mitavánim befahmim ke dar kodám yek az in se zarf, áb e bištari já migirad?

moqáyese konid
kodám, hajm e bištari dárad?
dar yek jomley e kámel beguyid.

fa'a'áliyyat
mavádd e lázem: do meqdár e námosavi e xamir e mojassame-sázi be rangháy e moxtalef.
1. mánand e maryam o miná bá do meqdár e námosavi i xamir e mojassame-sázi, do káse besázid.
2. kásehá rá bá ham moqáyese konid.

jerm
mixáhim yeki az in do hendeváne rá beyn e bacceháy e kelás qesmat konim.
midánim ke bá taqsim kardan e hendeváney e bozorg, be har nafar, meqdár e bištari hendeváne miresad.

hendeváney e kucek máddey e kamtari dárad ammá hendeváney e bozorg, máddey e bištari dárad; baná bar in miguyim hendeváney e bozorg, jarm e bištari dárad.

jarm e kodám yek az in do jánevar, bištar ast?

moqáseye konid
1. jarm e kodám yek az livánhá bištar ast?
2. har kodám az livánhá rá dar yek kafey e tarázu begozárid; kodám kafe páyin miravad?

bá estefáde az tarázu, jarm e mavádd e zir rá bá ham moqáyese konid; natije rá dar yek jomley e kámel benevisid.

dástán e muš o gerdu
muš, ce moškeli dášt?
muš, moškel e xod rá cegune hall kard?

fa'a'áliyyat
mavád e lázem: meqdári panbe
1. panbe rá be do qesmat e námosavi taqsim konid;
2. qesmat e bištar rá kámelan fešorde konid.
3. qesmat e kamtar rá kámelan puš bedahid tá pof konad.
hajm e kodám bištar ast? jerm e kodám bištar ast?

fekr konid
áyá har cizi ke jáy e bištari begirad, jerm e bištari ham dárad?

be dars e šešom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 6

dars e šešom

niru

fa'a'áliyyat
mosábeqey e tanáb-keši
be komak e te'edádi az dustán e xod, do goruh taškil dahid. az mián e har goruh, yek nafar rá entexáb konid.
2. har yek az ánhá báyad yek taraf e tanáb rá dar dast begirad va án rá be samt e xod bekešad.
3. hálá har goruh, yek nafar e digar rá entexáb konad tá be komak e avval e goruh e xod biáyad.
4. in kár rá án qadr edáme dahid tá hamey e afrád e har do goruh, betavánad dar mosábeqe šerkat konand.
5. kodám goruh barande šod? cerá?

cegune mitaván cizhá rá be harekat dar ávord?
kif yá sandali e xod rá be taraf e jelo va aqab, be harekat dar ávarid.
be šeklhá negáh konid; har yek az cizhá cegune be harekat dar miáyad?

bá kešidan o hol dádan, mitavánim cizhá rá be harekat dar ávarim.

vaqti jesmi rá mikešim yá hol midahim, be án niru váred mikonim.
be in šeklhá negáh konid; kodám dar hál e kešidan ast? kodám dar hál e hol dádan ast?

dar ba'azi kárhá, má niru rá be taraf e páyin bar jesm váred mikonim.
dar ba'azi kárhá, má mitavánim niru rá be taraf e bálá bar jesm váred konim.
má mitavánim niru rá dar jahatháy e moxtalef, bar jesm váred konim. dar har yek az in šeklhá, niru dar ce jahati bar jesm váred šode ast?

šomá ham yek mesál bezanid.

sangi rá dar dast begirid va rahá konid; ce mišavad?
ce niruyi sang rá be taraf e páyin mikešad?

áb e ábšár be komak e ce niruyi be páyin mirizad?
zamin bar hame ciz niru váred mikonad va ánhá rá be samt e xod mikešad; be in niru, kešeš e zamin miguyand. kešeš e zamin dar besiári az kárhá be má komak mikonad.

fekr konid
páyin ámadan az pelle ásántar ast yá bálá raftan az án? cerá?

moqáyese konid
baráy e boland kardan e kodám vazne, niruy e bištari lázem ast?

fekr konid
kodám alámat, jahat e kešeš e zamin rá nešán midahad?

fa'a'áliyyat
zamin, kodám yek rá bá niruy e bištari be taraf e xod mikešad?
mavádd o vasáyel e lázem:
girey e káqaz, keš yá fanar, xatt-keš, cand ketáb va meqdári nax.
1. nax rá dor e yek ketáb bebeandid; be vasiley e fanar yá keš án rá boland konid. tul e fanar rá andáze begirid.
2. hálá, cand ketáb rá be komak e fanar yá keš boland konid.
tul e fanar dar kodám hálat bištar ast? cerá?

be dars e haftom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 7

dars e haftom

nur

fa'a'áliyyatce vaqt behtar mibinim?
mavádd o vasáyel e lázem:
yek ja'abey e kafš, yek aks, yek tekke moqavvá, casb va qeyci
1. motábeq e šekl, qesmati az dar e ja'abe rá beborid. aks rá dáxel e ja'abe becasbánid. taraf e moqábel e aks rá suráx konid.
2. ja'abe rá bebandid va qesmat e boride šodey e ruy e dar rá bá moqavvá bepušánid. az suráx e kenár e ja'abe, be dáxel e án negáh konid; áyá mitavánid aks rá be xubi bebinid?
3. moqavvá rá kami az ruy e qesmat e boride šode, kenár bebarid; ce farqi mikonad? ce vaqt aks be xubi dide mišavad? ce natije'i migirid?

nur cist?be atráf e xod negáh konid; ce cizháyi az xod nur dárand?
har cizi ke az xod nur bedahad, cešmey e nur ast.
pornurtarin cešmey e nuri ke mišenásid, cist?
bištar cizháyi ke mibinim, cešmey e nur nistand; ya'ani, az xod nur nadárand va baráy e didan e ánhá, nur lázem ast.

naqqáši konidáyá cešmey e nur e digari mišenásid? šekl e án rá bekešid.

az nur ce estefádeháyi mikonim?

áyá ketáb, cešmey e nur ast?
baráy e motále'ey e ketáb, be ce cizi niáz dárim?
ceráq e ráhnamá cešmey e nur ast; áyá midánid ceráq e ráhnamá ce komaki be má mikonad?

fekr konidkodám, cešmey e nur ast?

áyá mitavánid beguyid ke az nur, ce estefádeháy e digari ham miśavad?

sáye cegune dorost mišavad?

sáyey e yek moqavvá rá ruy e divár biandázid.
áyá bá šiše ham mitavánid sáye dorost konid?
nur az moqavvá migozarad yá az šiše?
agar nur az cizi nagozarad, dar pošt e án ciz, sáye dorost mišavad.

fa'a'áliyyatsáye dorosta konim.
mavádd o vasáyel e lázem:
yek ceráq e motále'e yá ceráq e qovve va yek jesm (masalan yek arusak)
1. jesmi rá ruy e zamin qarár dahid va be án, nur betábánid.
2. nur rá az atráf, be jesm betábánid; sa'ay konid sáyey e jesm rá bozorg o kucak konid va jahat e sáye rá taqyir dahid.

fekr konidáyá hamiše sáyey e yek jesm, az xod e án jesm bozorgtar ast?

fa'a'áliyyatsáyey e yek mile yá jesm e digar rá dar sá'atháy e moxtalef e ruz mošáhede konid va šekl e án rá bekešid.
sáyehá rá bá ham moqáyese konid.

be dars e haštom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 8

dars e haštom

sedá

fa'a'áliyyat
bá xatt-keš, sedá tolid konim.
1. xatt-keš rá motábeq e šekl, ruy e labey e miz negah dárid.
2. sar e xatt-keš rá be taraf e páyin bekešid va
rahá konid; áyá sedáyi mišenavid?
3. qesmat e bištari az xatt-keš rá ruy e miz qarár dahid. sar e ázád e án rá be taraf e páyin bekešid va rahá konid; áyá sedáyi ke mišenavid, farq karde ast?

sedá dar atráf e má

bá dustán e xod be hayát e madrese beravid va sáket be'istid; ce sedáháyi rá mišenavid?
az sedá ce estefádeháyi mišavad?

kodám sedá ázár-dahande ast?
kodám sedá mofid ast?

sedá cegune tolid mišavad?

fa'a'áliyyat
1. be komak e yek halqe keš, do medád va yek ketáb, ázmáyeš e bálá rá anjám dahid. áyá larzeš e keš rá mibinid va sedáy e án rá mišenavid?
2. ruy e yek tabl yá sini, cand dáne berenj berizid va be án zarbe bezanid; áyá harekat e dáneháy e berenj rá mibinid?

3. sedá dar asr e larzeš e cizhá tolid mišavad. dast e xod rá ruy e baxš e jeloy e gardanetán begozárid va sohbat konid; áyá cizi ehsás mikonid?

ázmáyeš konid

1. fa'a'áliyyat e safhey e qabl rá bá taqyir dádan e fáseley e medádhá, dobáre anjám dahid.
áyá sedáyi ke mišenavid, taqyir mikonad?
2. dar kodám hálat, sedá názoktar ast?
sedáy e kudakán o bozorgsálán bá yek-digar farq dárand; sedáy e kudakán názok va sedáy e bozorgsálán koloft ast.

ázmáyeš konid
sedáy e kodám yek názok va sedáy e kodám yek koloft ast?

fa'a'áliyyat
1. cand liván rá dar kenár e ham begozárid va mánand e sěkl, dar ánhá áb berizid.
2. bá medád, be labey e livánhá zarbe bezanid.
áyá sedáháyi ke mišenavid, yeksánand?
sedáy e kodám liván, názoktar va sedáy e kodám liván, kolofttar ast?

fa'a'áliyyat
telefon besázim.
mavádd o vasáyel e lázem:
do adad liván e káqazi, hodud e 4 metr náx e koloft, yek mix va do adad gire
1. tah e livánhá rá bá nok e mix suráx konid. yek sar e nax rá az tah e yeki az livánhá va sar e digar e án rá az tah e liván e digar, begozaránid va har yek rá bá yek gire gere bezanid.
2. yeki az livánhá rá bar dárid; az dust e xod bexáhid ke liván e digar rá bar dárad va ruy e guš e xod begozárad. hálá az u bexáhid án qadr az šomá fásele begirad ke nax kešide šavad.
3. dar liván harf bezanid; áyá dustetán, sedáy e šomá rá mišenavad? áyá mitavánid bá ham sohbat konid? sedáy e šomá cegune montaqel mišavad?
4. áyá telefoni rá ke sáxte'id, mitavánid tori taqyir dahid ke se nafar, be tor ham-zamán betavánand bá yek digar sohbat konand?

fekr konid
dar har kodám az šeklhá, ce cizi milarzad ke sedá tolid mišavad?

besázid
mavádd o vasáyel e lázem:
cand adad e ney e pelástiki, navár-casb e káqazi va xatt-keš
motábeq e šekl, cahár ney bá tulháy e moxtalef tahiyye konid.
neyhá rá dar fáseleháy e mosávi ruy e qesmat e casb-dár e navár-casb qarár dahid va motábeq e šekl, navár-casb rá dor e neyhá becasbánid.
1. be kodám ney bedamim tá sedáyi ke tolid mišavad:
názok bášad? koloft bášad?
2. cegune mitavánim sedáy e bolandtari tolid konim?

fekr konid
áyá sedá mitavánad boland va koloft bášad? mesál bezanid.
áyá sedá mitavánad boland va názok bášad? mesál bezanid.

----------
ney e pelástiki sugrör
navár-casb e káqazi papperstejp, målartejp

be dars e nohom

olum e tajrobi • dovvom e dabestán • 9

dars e nohom

havá

havá dar hame já hast.
dar atráf e má, havá vojud dárad. havá rang nadárad:
baráy e hamin, án rá nemibinim.
dar šekl e bálá, kisey e náyloni az ce mádde'i por šode ast?

in dáneš-ámuz, cegune vojud e havá rá hess mikonad.

catr e neját besázid.

fa'a'áliyyat
bá negáh kardan be šeklhá, yek catr e neját besázid.
áyá mitavánid kári konid ke catr e šomá bištar dar havá bemánad.

havá baráy e hamey e ján-dárán lázem ast.

ensán va hamey e jánevarán o giáhán, baráy e zende mándan be havá niáz dárand.

baráy e anjám dádan e kárhá, havá lázem ast.
dar in safhe, cand nemune az kárháy e havá rá mibinid.

fekr konid
havá dar anjám dádan e ce kárháy e digari be má komak mikonad?

fekr konid
kodám šam', dirtar xámuš mišavad? cerá?

fa'a'áliyyat
mavádd o vasáyel e lázem:
yek bádkonak va yek ketáb
1. bádkonak rá ruy e miz begozárid va ketáb rá ruy e án qarár dahid.
2. bádkonak rá bád konid; ce ettefáqi mioftad? cerá?
3. dar bárey e kári ke anjám dáde'id, benevisid.

havá báyad tamiz bemánad.
be tasvirháy e in safhe negáh konid va beguyid havá cegune álude mišavad. haváy e álude, baráy e má ce zarari dárad? áyá haváy e álude baráy e jánevarán o giáhán ham zarar dárad?

fekr konid
cegune mitavánim be pákize mándan e havá komak konim?

be dars e dahom